Pályakezdő nehézségek

2010. 01. 26. Állásajánlat |

Már korábban is láttunk példát arra, hogy a pályakezdők élete nem játék és mese. A mostani helyzetben (igen, a munkaerőpiacon még mindig nagyon érzik a válság) főleg nem egyszerű.
Zsuzsa próbálkozik, nem riad vissza az alkalmi munkáktól sem, de mint látjuk, azokkal sincs sok szerencséje. Akadnak ugyan, de vagy feketén, pofátlanul kevés pénzért kell szinte rabszolgamunkát végezni, vagy “erotikus” munkáról van szó, vagy átverésről… Fél év tapasztalatát olvashatjátok:

Pályakezdő munkanélküli vagyok. Szeptemberben bejelentkeztem a munkaügyi központba Ráckevére. Naponta böngésztem az álláshirdetéseket az interneten, és az egyik apróhirdetési újságban is. Ha egyáltalán valaki válaszolt, az már jónak számított, de állítom, hogy egy normális állásinterjún sem jártam még. A legtöbb álláshirdetés, amikbe belefutottam, és jelentkeztem is rájuk, négy fő vonalat képviseltek: ügynökösködés, erotikus munka, fekete munka és spammelés.

 Adminisztratív irodai munkának álcázták az ügynökösködést, egy újságon belül 5 féle hirdetésükbe is belefutottam, mindig ugyanaz a cég volt az. Jártam az állásinterjún is: „nem, nem kell fizetni a tanfolyamért, de a tankönyvet vegyétek meg”… Magas fizetést ígérnek, de gyomor kell hozzá.

  Az erotikus munkákat nagyon sokféleképpen nevezik: masszőr, gyógymasszőr, konzumhölgy, chatelős-webkamerás lány, vagy „erotikus munkára keresünk lányokat”. Tele van az újság ezzel is. Egyszer kíváncsiságból felhívtam egyet, mi a dolga egy lánynak, akit „chates munkára keresnek”. A válasz: „Webkamerán keresztül figyeli az ügyfél (!) és ha kéri, vetkőzni is kell”. Köszönöm, nem.

 Az, hogy fekete munkáról van szó, persze csak a helyszínen jöttem rá. Kínai bolt eladót keres. Odamentem, 60 órát kell dolgozni egy héten, 250 Ft-os órabérért. A privát szombatjaimat felejtsem el. Ledolgoztam egy napot. Ülni nem lehetett. Rásóztam egy nő vevőre egy férficipőt, de így sem akart a főnök bejelenteni. Alkalmi munkavállaló könyvet kellett kiváltanom emiatt, persze a munkáltató nem írt bele semmit, de anélkül még próbanapra se alkalmazott volna. Emiatt nekem Ráckevére kellett leutaznom megint, ami 40 kilométer, Hévvel 960 Ft oda-vissza, ott még jó sok séta, és körülbelül két óra a drága időmből, plusz fél nap várakozás, mire sikerül intézkedni.

 Hosstesskedés. Na végre valami normálisabb. Kóstoltatás pénteken és szombaton, 650 Ft/óra. Pénteken 8 óra, szombaton 6 óra munkaidő. Utóbbinál nulla perc szünet. Hűtőpultnál álldogálni és gyártani a falatkákat nem egyszerű feladat nyolc órán keresztül. Nagyon kiszívta minden energiámat, de több volt, mint a semmi. Persze az alkalmi munkavállalói könyvembe megint nem került bejegyzés. Sztrájk idején a hazajutás lehetetlen.

 A kedvencem az, amikor úgy hirdetnek, hogy „megszakítatlan munkarend” (telefonos ügyfélszolgálatnál). Na, nekem ebben is volt részem, két hónapig dolgoztam megszakítatlanul egy multinacionális cégnél. Napi nyolc óra, váltott műszakban, minden egyes perc szünetért a kisfőnököknél kellett kilincselni. Ha az embernek sürgős ötperces dolga lett volna, nem mehetett ki, mert nem jelentette be órákkal előtte. „Most éppen más van kint ebédszüneten, várd meg, míg visszajön”. Köszönöm szépen, ágytálat is tessék mellékelni.

 A könnyű kereset-kiegészítésképpen ajánlgatott levelek küldözgetése is gyanús volt. Utánajártam minden cégnek, akiket megtaláltam, de mindenhol azt olvastam, hogy az egész egy átverés. Fizetni kell azért, hogy dolgozhassak. Ez már mindennek a teteje.

Januárban visszahívott a munkaügyi központ, a pályakezdő álláskeresők kiskönyve miatt. Újabb két óra utazás, hat óra várakozás, csak hogy bemutassam, nincs semmi a könyvemben, nem keresett meg egy munkáltató sem, bár kíváncsiságból jártam állásbörzén is. Az AM könyvem is le kellett adnom, mert megszüntetik. Ezzel én kijelentkeztem a nyilvántartásból. Nem éri meg leutazni három havonta sok pénzért, és közben semmi sem változik.

Illusztráció: photo credit: Jazz Defo

Nincsenek kapcsolódó bejegyzések.

Tags: alkalmi munka, eladó, hostess, pályakezdő, ügynök