Kihívás
2010. 05. 06. Állásinterjú |
Pudlipotty harmadik történetében egy tipikus interjúkérdés váratlan fordulatot vesz. Persze gondolom nem csak ez volt az elutasítás oka, de minden bizonnyal közrejátszhatott. (Egyébként azt hiszem, hasonló helyzetben én is megkérdeztem volna ;) -a szerk. )
Irodavezetői állás. Interjú a vezetővel. Tipikus üzletember.
Feladatok: postázás, iktatás, postára járás, akvárium tisztítás (igen, jól olvasod….és egy hatalmas akváriumról volt szó), telefonok fogadása, levelezés ..stb
Morzsák a beszélgetésből:
Ő: – “Szeretném elmondani, hogy erre az állásra rengeteg jelentkező volt. Közöttük sok humán és közgazdász (!!!!!) diplomával rendelkező. (Nekem humán diplomám van) A fizetési igények pedig: nettó 80.000.- és 160.000.- között mozogtak. (Vártam, hogy előhúz egy statisztikát vagy kimutatást)
Én: bólogatok, helyeselek
Ő: – Önnek miért lenne kihívás ez a munka?
Én: válasz
…stb
Ő: – Van kérdése?
Én: – Igen, egy közgazdásznak mitől kihívás?
(A munkát persze nem kaptam meg :) )
Nincsenek kapcsolódó bejegyzések.
Tags: Állásinterjú, irodavezető, kérdés
A munkakeresés nem egyszerű. Önéletrajzot írni, jól felelni az állásinterjún feltett fura kérdésekre. 
2010. 05. 11., 18:24
bátor!:))
2011. 06. 21., 14:36
Munkahelyen betanulás?!
Felvettek egy céghez, végre a szakmámban vagyok. (mérnökként). Előtte Tescoban voltam, és hasonló okádék gyilkos gettó helyeken… Itt annyiban másabb, hogy az egyik munkatársam akitől tanulnék (műszaki rajzolás stb.), még arra sem képes, hogy a rajzokat elküldje nekem. Szóltam már rengetegszer a főnökömnek, hogy mi a helyzet. Többször beszélt vele semmi… Én is beszéltem az emberkével.
A közeljövőben jár le a próbaidőm. Ami első hangzásra tök jó meg minden. De kb. amit tudok azt mind magamtól tanultam itt meg. Mellesleg ennyi erővel felvehettek volna érsebésznek is akár. Amit még fontos tudni, idős(ebb) nyugdíjhoz konvergáló emberkékkel dolgozom.
1. féltik a helyüket (gondolom én, azért van ez az ellenállás)
2. túl sok a meló nincsen idő velem foglalkozni
Hát én ezt nem mindig látom így.
Több hétig, lobbiztam a “mit csináljak, mi a meló” – a válasz: te ezt még nem érted. Ehhez kell másfél év, hogy minden menjen. DE így, hogy nem is adnak semmit sem a kezembe, így biztos kell annyi vagy még több is akár!
A kérdésem az, ilyen helyzetben volt már valaki, és ha igen mit tett?! illetve mit nem tett ?!
A válts munkahelyet “csapd le csacsi” stílusban arra már rájöttem, konstruktív, kulturált válaszokat várok.
Köszönöm előre is!
2011. 07. 29., 20:50
Tisztelt fiatal munkavállaló!
Hosszú és rögös utat fogsz bejárni
az új munkatörvénykönyv ha elkészül
talán hoz valami ………..
javaslom, a politika hajójára válts jegyet az biztos megélhetést add!!!
És hosszú távon egzisztenciát!
Nem láttam még minimál bérből élő
politikust! Hajráááááááá mindent bele.
Sok sikert kívánok
Üdv juli
2011. 07. 29., 21:11
Pár gondolat a kihívás bejegyzéshez.
Magyarországon jól képzett- főleg drágán- diplomásokat beleszorítanak
a megélhetés biztosítása miatt betanított munkakörbe is!!
A munkavállaló- az csak az extra profitot termelő lény- a munkaadó véleménye szerint!!!!!!!! A kormány
feladata visszaállítani a munka becsületét!
Amíg a változás nem jön, addig a
hűbéri társadalom marad.
Kár ezért a sok jobb sorsra érdemes fiatal felnőtt emberért!